Élő Betlehem
Archívum > 2018-as galériák
Az iskoladrámáknak, misztériumjátékoknak egyik fő szabálya, de inkább hagyománya, hogy nincs két ugyanolyan előadás.
Minden változhat, a szereplők, a díszlet, a szöveg, attól függően hol és kiknek adják azt elő.
Így bátorkodtam belenyúlni az ismeretlen pannonhalmi iskolamester által, 1759-ben írt betlehemesjátékba is, megőrizve annak lényegét és mondanivalóját, mégis átalakítva a helyi szokásoknak és helyszínnek megfelelően.
Az előadott betlehemesjáték szerves részeként, három népéneket szavaltak el a gyerekek.
A „Csorda pásztorok…” kezdetű késő középkori, dramatikus éneket, a „Pásztorok keljünk fel…” kezdetű népéneket, valamint a ma már kevésbé ismert „Kelj fel keresztény lélek…” kezdetű dalt.
Választásom azért erre a darabra esett, mert szerettem volna, ha mind a résztvevő gyerekek, mind a hallgató hívek érzik, hogy a betlehemes hagyományának ápolásával egy hosszú idők óta továbbadott szellemi örökségnek, kultúrának a részei.
A pásztorokhoz hasonlóan nekünk is oda kell vonulnunk a születő Jézus jászolához, követve ezzel a nem csak 260 éves hagyományt, de a Krisztus születése óta tartó kétezer éveset is.
Nyári Ákos
